2013-02-17

A gondolkodás sémái,kényszerei,lehetőségei.

A gondolkodás sémái,kényszerei,lehetőségei.

(Vázlat, felvetések a gondolkodási rendszertan kialakításához.)


Tévedés azt hinni,hogy a gondolkodás mint értelmi aktívum,mentes bárminemű minőségi rangsortól. Az elme kiépülése a személyi adottságokon túl a a külső/belső képzés ösvényén halad . Részben oktatás,részben önképzés ráhatásai alapján,alakul önismeretünk,önképünk és eredménye önértékelésünk. Mindezt a gondolati sémák teszik lehetővé melyeknek része az ösztön gondolkodás (pl.„belső hang”,álom,ihlet), előítéletes gondolkodás (pl. dogmák,szerzett tapasztalat,tanulmányok elemei, ) ,valamint a saját gondolkodási elhatározásunk (Sge).(pl. vélemény,kritika,képzelet által kialakított elemek.
A tanítások,tanok,tételek,erkölcsi,közösségi ráhatások annyit érnek amennyit
elfogadunk,elismerünk,betartunk és követünk belőlük.
Amely azután, ránk vall és felfedi valónkat az elemzőknek.

Az Sge. soha nem egy függetlenen és szabadon szárnyaló madár. Kivéve a gyermekeket,részegeket és bolondokat,a józan és értelmes ember az „ egyéni véleményét” a dolgokról többnyire sémák és kényszerek hatása alatt teszi.
Megismeréseink és önálló gondolkodásunk alapján keletkező megállapításaink, igaznak és helyesnek tartott véleményláncolatot alkotnak. Egyre erősödő „gondolati módszernek” nevezhető háttere lesz képzeteink és tanult tudásunk állagának. A külső erők,propagandák vonzásába kerülő szabadon sodródó,magányos gondolatok, - értéktelenek.

Így lehetséges az,hogy nem lehet hitelesen egész életmenetünket egyazon elvrendszer,világnézet, felfogás,kulturális és/vagy tudományos kisugárzásnak, divatos eszmék előadásának alávetni magunkat. Valójában egy keveréke mindennek, sajátos egyedi gondolkodási elhatározásunk. Alkalmazkodik a világ állapotaihoz és ismereteink újraértékelt elemeihez változik,csorbul,kiegészítődik. Lesi az intellektuális hierarchiákat és igyekszik felfogni azokat,megfelelni és leutánozni -több kevesebb sikerrel.
Az ember, a világ áttekintésével a mindennapi valóság és a képzelet korlátlanságával,megfigyel tanul és rendszerez és így halad egy meghatározhatatlan szellemi kiteljesülés felé. Az így létrejött tapasztalat együttes,az egyén „gondolati módszereinek” foglyává válik és a kialakítandó,megfogalmazásra kerülő előadásaink,fogalmazásaink,fokozatosan,stílusjegyeket és egyedi hangzást hordoznak erről. Jelzéseket és határvonalakat mutatva a környezetnek az adott anyag mértékéről . Kik/mik/milyenek is vagyunk és mikképpen gondolkodunk a dolgokról.
A madarat tolláról az embert gondolatairól lehet - így - megismerni (?)
Valószínű. Amennyiben saját véleményét halljuk és fogalmi meghatározásainak
minősége és határozott íze-bűze van. Mert a vélemény előjele nem szabadna,hogy elirányítson bennünket,csak a kihalható üzenet az előadó szellemi körvonala és mondandójának súlya,előadásának ismeret sűrűsége lehetne ítéletünk tárgya. Feltudjuk e azonban fogni és megérteni a részeit és egészét ? Többnyire nem.
Az értelem síkjairól szólva,jel értékű a belső igényességünk. Mint az előadásban,mint a források keresésében és a megértésünk határainak felismerésében.

Azt a tudást könnyű kezelni amely a sémákra és az elvárások-előítéletek egymásba kapaszkodó érveire épül. Az alapmü meghatároz´´asa lehetetlen az emberi viszonylatokban kialakult tudományos elöadó nyelvezet környezetében a matematika-geometria és a fogalmi kódnyelvek

nem alkotnak egymásra épülő,egymásból levezethető értelmi hálózatokat. Annál is inkább miután jelentős minőségi értékrend határok feszülnek rendszereikben. A mennyiség és számosság viszonyai a formai és dimenzionált képei állapotokkal nem alkot tükrözhető szimmetriát. Az emberi kódnyelv egy a mindennapi biológiai működésre szabott képzet és fogalmi szerkezet.
A megértés tehát hézagosan támogatott az ember érzés és tapasztalat rendszerin keresztül. Nem értelmes arról beszélni,hogy az
okosság,vagy intelligencia az egyedüli kapuk amelyen a fizikai világ felfogásához eljuthatunk. Minden esetre a megértett dolgokról ha valaki nem tud ellentmondásmentesen számot adni akkor azt el nem ismerhetjük. Valljuk meg az ilyen előadások Sargasso tengerében hajózunk. Az előadások minősége az emberiség történeti időtengelyen el-el merül és magára marad a szellemi tömeggyilkosok kezei között. Korunk egyre jobban besűrűsödő ismeret elektronikái - ellentmondásosan - felhígítják figyelmünket és szinte megismerhetetlenné vált az érték és gondolatkezelés minőségének egyidejűsége a megtalálható források milliói között.
Az emberi kódnyelvek egy dimenziósak és így a felfogásunk is. A geometria nyitott egy ábrázolható több dimenziós felfogásra,de ezt nem egészíti ki azt a fogalmi leírásaiban.

Az emberi gondolatközlés az adott élethelyzeteknek,megfelelően számtalan színtéren és viszonylatban megjelenve,legtöbbször a közösségi működés alapelemeiről szól. Az igazán `emelkedett` megnyilatkozások otthona a tudomány és árnyéka a ezoterika lehetne,de a beavatottak és a tömegek felfogásukban soha nem találkoznak a valóságban – nincs mondanivalójuk egymásnak.
A tudó azt gondolja, az elméjében megszületett érték olyan valuta amelyet nem lehet mindenkivel megosztani. A szektás beavatottat pedig durvább indokok tartják fogva. Léte függ az elhallgatástól.
Így azután az értékes gondolatok, politikai és vallási labirintusok bolyongó fogja. Aki sémákban gondolkodik,biztonságban tudhatja magát. Csak a környezetének kódnyelvén kell megszólalnia és minden belesimul az adott elvárásokba.
A
kényszeres gondolkodót a környezetében felbukkanó állapotok és a belső értékrendje állandó értelmi konfliktusba tartja. Az így kialakuló energiákat levezetendő,ha szárnyaló fantáziája van, költő, szépíró,ha anyagi gondokkal küzdő filozófus,politikus,ha jó tanítói és tartalmas olvasmányai voltak tudálékoskodóvá lesz. Ha alkotni akar akadályokba bonyolódik,frusztrált,nem talál kiutat,hallgatóságot. A gondolkodó önmagát töri. A gondolatok,mint a pányvák a Gordiuszi csomóban tehetetlen szorulnak a kötésben.
...
Mindezeknél fontosabb gondolkodási horizont is van,amely sajnos csak a szimmetrikus gondolkodóknak nyit rálátást és távlatot. Első lépésünk annak felismerésére,hogy az elme biofizikai kiépülése jelentősen eltér embertársainkban és korlátai,határfeküleletei vannak. Ugyan akkor a probléma/feladat megoldásaival szemben gyökeresen eltérő rendszerekben képesek működni.
Melyek a különbségek jelei ?
A saját gondolkodási elhatározásunk elemző,mérlegelő állapota . Sokan gondolhatják,- de hiszen én pontosan mindig ezt teszem. Nem, túl egyszerű ezt így elismerni . Az indulat mindenkiben hasonló a megvalósítás azonban drámaian eltérő.
Az életfeltételeink beteljesülése nem igényel bonyolult gondolkodást. A csapatban, csordában elő állat egyszerű életvitele a gondolat mint műveletvégző készség a táplálék,veszély szaporodás körül felmerülő és/vagy a környezet rendkívül bonyolult színpadán kell rendet tartania. Ennek egyetlen lehetséges módszere az aszimmetrikus gondolat kezelés. Mindent le kell söpörnie az asztalról és csak arra kell összpontosítani ami az adott alapképletnek megfelel és ez az elemi egységre csökkentett választási végpont
(Eecvvp.)

A Darwinizmus fejlődés története szerint,az előemberből kialakul (?) a modern-ember. gondolatkísérletként elfogadható lenne ez az állítás ,ha erre valamilyen lépcsőzetesen eltérő fejlettségű és ma is élő párhuzamos emberpéldányok léteznének. Ilyenek nincsenek és a modern


ember egyetlen magára maradt/hagyott teremtmény amely változó földrajzi és társadalmi viszonyok következtében fokozatosan kiépülő technikai sokszínűségben,értelmével - eltávolodva állat társaitól létezik a biológiai objektumok sokszínű tengerében. Elméjében olyan lehetőségekkel amelyeknek -szintén gondolat kísérlet - messze túlmutató érvénye és következményei lehetnének. A hangsúly a feltételezésen van.
Élettanilag,szervezeti felépítéseben azonos tartalmi és működési mechanizmusokkal osztozik a földi élettereken más biológiai objektumokkal. Elméjében a gondolkodási műveletvégzés korlátozva és behatárolva van jelen,de még így is az állatvilág kivételezett része.
Nem is tudjuk,de
gondolkodási módszereinkre egyfajta elkötelezettségként hat a követési kényszer és azonkívül még valami, ami aláássa emberi civilizációnk felemelkedését.
Nos, - Mi lehet az ?



A gondolkodást irányító belső élettani erők vektorai, mélyen visszavezetnek a sejt és a sejtet felépítő pre-korpuszkuláris összetett rendszerek (Pccs.) világába. Ahol a proximativ viszonyok és a elektron/foton, egységnyi geometrikus környezetében a mikrokozmológiai állapotok - azok rejtett törvényei - szabják meg az összetett rendszerek egyetemes -korpuszkuláris- jövőjét.(Lsd: Vektor processzus)
Az, ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, és ami fenn van, ugyanaz, ami lenn van. Így érted meg az egyetlen csodát.” (Hermész Triszmegisztosz)

Valójában, H.T. A korpuszkularizmusról ejt el egy hipotézist. Miszerint, minden összetett rendszer egy elemei összetett rendszer azonos indulatú kiépülése.
A gondolkodásunk ezért lehetőséget teremtő szerszám ennek kutatásában.
Az értelem feltérképezése és az elme működése nehezen megismerhető,leírható szerves működési egységet alkot. Itt, több egymásba épülő feldolgozó rendszerről van szó. Az atomi rend,az összetett kémiai vegyületek,a szerves elemi egységek a sejtben és az agyszerű szerveződéseket felépítő „zsírsejtek” sajátos világai. A biofizikai működés nem ad felületet, elfogadható elméletek kidolgozására. A kutatások, a működés agyterületekre lebontott meghatározására,azok „izgalmára” esetleges fizikai,kémiai,pszichológiai ráhatásokra adott válaszai alapján próbál egy sejtés értékű képet megkonstruálni. Az agykutatás zsargonja az „izgalom” ,”reakció”,”felület/terület”,”lebeny/patkó/tekervény/félteke”...stb. Az agy kőmívese, a sebész és a lélektan mesemondója a pszichológus így töri a buksiját és darabol,szeletel, -képzelődik. Nem könnyű előre haladni.

Az agy sejtrendszerek hierarchikus építménye,hasonlóan a markunkba összetömörített alumínium fóliára ,szinte bele van gyűrve koponyánkba. A probléma egyike,hogy ezt az emberi/állati/növényi/sejtes változatot nem áll módunkba kiteríteni és tüzetes vizsgálat alá vetni. Felvetődik a kérdés ? Az agyvelő kapcsolatai 1-2-3...n dimenzionáltak e ? (Elképzelésem szerint két dimenziós. Mert az ismeretek feldolgozásának a minimum egysége a vagy-vagy kapu. Azért gondolkodunk/olvasunk/írunk lineárisan,mert agyunk a mező alakú problémák aszimmetrikus feldolgozója.)
A sejt központi idegenszerét nem ismerjük,feltételezhetően egy parányi nanó elmével rendelkezik,de amikor több sejt kialakítja az első együttműködési sémát,már elkel gondolkodnunk azon,hogy melyik kapcsolási dimenziónak milyen előnye és hátránya lehet?
Az elektronikában a lineáris ismeret átadás az elektron,vagy foton modulációk alapján olyan átalakító alkatrészeket követelnek amihez egy egész emberi civilizáció több ezeréves vér-verejték és könny áztatta együtt működése szükségeltetett. A sejt nem alkalmazhat ilyen elektron/foton típusú ismeret cseréket


Elképzelésem szerint, a sejt kódnyelve az atomok,molekulák egymáshoz illesztésével,azok kapcsolataival, egymásba épülésével irányítja,társalog és építi ki további sejt csoportjait,szervezeteit korpuszkuláris celláit.
A geometria segít megérteni ennek gazdag lehetőségeit és annak egységnyi (kvantitatív) világát.
Lásd: geometriai kutatásom illusztrációit a Vektor Processzus elnevezés alatt.) A sejt tehát ismeret cserére képes és ennek kód nyelve (feltételezésem szerint )a molekula kötések hierarchiája (Mkh.)
Az biológiai „élet” molekuláris működés amelynek kezdete összetett rendszerekre mutat (k.cellák.) atomi szinten és láncolatuk szintén rangban magasabb szinten összetett rendszerere mutat az ember és az azt meghaladó (feltételezhető ) korpuszkuláris cellákra,értelem hordozókra.
Az ember elágazási pont ebben a minőség, változási dimenzióban. Elméjében a rendszerépítő zsírsejtek sajátos eltérő ismeret feldolgozási változatokra képesek.
A kulcs a szimmetriában van. ( ! Hermesz)
Az atomok,molekula rendszerek a kozmológiai determinációk következtében szimmetria követők,- egy bizonyos határig. Az összetett rendszerek egymás rovására történő kiépülése eltér ettől a „szelíd „ kényszertől (gyenge kölcsönhatás) és bele bonyolódik a egyvonalú/lineáris ismeret feldolgozás – a földi élővilágból ismert, extrém brutális ,kanibalisztikus, - egymás ellenében ható „fejlődés” rendszerérre. Az ember tudata és gondolkodási képessége rejtély. A kialakult önszemlélet és önvizsgálat,önmeghatározás,az ismert és ismeretlen bölcselőket eltérő elképzelésekre sarkalta.
Jellegzetes és egymásnak ellentétes elvek az anyagelvűek teremtődés és az Istenségekben hívők teremtés elveit fundálták ki. Az ezekből a világ nézetekből kikövetkeztethető gondolkodási eljárások pontosan helyükre teszik a biológiai ember egydimenziós csatorna gondolkodását és az Isten hívők, ettől drámaian eltérő kétdimenziós gondolkodási horizontját.
Fontos nyomatékosítani,hogy itt nem a kinyilatkoztatott hovatartozás .- Én materialistának ,vagy hívőnek tartom magam ! kijelentésekre alapozott,felületes válogatásáról van szó.
Sokkal inkább a belső meggyőződés a gondolkodás egyénre szabott felfogásáról. Nem lehet egy aszi. Embert, szi gondolkodó-vá tenni és a szi. gondolkodó-nak irtóztató aszi. módon kezelnie e az ismereteket.
Általánosan: A csatornákban futkározó, egymáshoz illeszkedő gondolat gombolyagoknak nincs egy,az önmagukra irányuló következtetésekre mutató fejleményei. (Önigazoló tételek hiánya.) A kétdimenziós látásmód az egynél több megnyilvánulások eredőivel, egy magasabb rendű értelmi szint horizontján a megértés olyan lehetőségeivel dolgozhat amelynek lépcsőfokai elvezethetnek a
három dimenziós gondolkodás közelébe. (Meggyőződésem,hogy létezik a „tér” kiterjedésű ismert kezelés. De erről korai beszélgetni...)
...

Az aszi. gondolkodó miért egy szemű ? Miért egy háromszög csúcsából néz ki ?
A barbár motívumszerkesztése,elárulja lényét. Nem lát térben és így időtlen szándékában és létezésében. A háromszög,a tört szimmetria. A számmisztikába belekergülő szekta alapító,a sivatag homokjában úgy találta ez a legegyszerűbb geometriai szimbólum, amelynek talányos volta az ismeretek mérlegelés mentes kezelése kiadott neki. Üzenete,mindent látni akarok, a titkaidat fogom kutatni és lopni. Mint tudjuk ez így is történik,az (történelmi) idők kezdete óta.
Az aszi. titkokat keres és képleteket,egyetlen előtte felmutatható összeköttetést a mögötte levő információval. Az egy meg egy elméje ez és felismerései súlyos következményekkel járt, jár az emberiség teljes állományára nézve. Egyetlen okossága a haszonra/értékre/időnyerésre mutató kérdése. Mire lehet ezt használni ? Majd a következő: Menyi hasznom lehet ebből ? Az így kialakuló erős kötelék behálózza földünket. Vázrendszerévé vált politikai,vallási tudományos gazdasági kiépüléseknek. A társadalom építés egyetlen aszimmetrikus oktalan barom állapotra épült. Az értelmes állat világpolgárai/alattvalói vagyunk. Otthont adott olyan gyilkos eszméknek,mint a felvilágosodás/liberalizmus,kommunizmus,rabló kapitalizmus/teológiai


terrorizmus. Azok a kifejezések, amelyeket leegyszerűsítő agymunkájával előállít,sem nem értelmezhetőek,sem nem vezetnek sehová. A gondolatokat fonalként kezelő ember,valójában intelligens állat.
...
Témánk lényege a gondolkodás biológiai kényszerzubbonya. A csatorna gondolkodás. Az ismeretnöveléstől való félelem,értetlenség. Aszimmetrikusnak nevezve megjelölhetővé és felismerhetővé válik a gondolat kezelése és az emberiség elkorcsosultá és visszafejlődötté változtató szándéka. Aki nem ért, az azt szeretné ha más sem értené.
Elszakadva attól az alternatívától,amelyet a történelmi időkben bölcselők,próféták,mágusok, szentek,majd filozófusok és a természetes szimmetrikus töprengők (táltosok) megfogalmaztak/nak.
Olvasmányainkban fele fel bukkannak azok a finoman hangolt meghatározások,amelyet a kortárs filozófia tengerré növesztve eláraszt. Így képtelenek vagyunk tanulni a múltból,mert az ajtók bezárva előttünk és újra kell megfogalmazni amit elpusztítottak az aszi. könyvtárégetők, tanítások meghamisítói,eltitkolói,eltorzítói.
Ez, a csatorna gondolkodó késztetésének megfelelően állatias brutalitással tör rá minden szimmetrikus érvelésre,ha nem tudja elpusztítani,szétbeszéli,átfogalmazza,tiltja,hasznára fordítja,meghamisítja. Az aszi. szeret tanulni,de nehezen érti meg az összetett fogalmakat,ezért igyekszik minden összetett dolgot kódokba foglalni és így a hallgatónak, olvasónak kell kibogoznia helyette az összefüggéseket. (A magyar anyanyelvű aszi. menekül a magyar szavaktól,megcsonkítja azokat,kihelyettesíti,jelezését átformálni igyekszik. Idegen szavaktól terhes szövegelése,legtöbbször egyéni gondolatoktól mentes sivár szómágia.) Az aszi. ügyvéd keresi a kibúvó egyetlen ösvényét a
olykor elemi erkölcsi rendel szemben,de a jó bíró mindig szi.. Ha mégis aszi. ül a birói székben akkor vérbíró,gyilkos a hatalom eszközével.
Brutális és buta állatias értelmével fokozatosan a megzavart szi. gondolkodók munkaterveiből,tanulmányaikból futurisztikus utópiákat izzadnak ki magukból.,mint „demokrácia,,testvériség,faji/nemi - egyenlőség,mialatt a kialakuló rendszerek a deviancia,és az értékek relativizálása következtében a tömegek fokozatos elbutulása és azok aszimmetrikus gondolkodásra kényszerítve,világunk jobbításában mélyen alul teljesítenek. Média rabszolgák,a dolgozó robotok,tudományos páriák, sorfala között a csatorna gondolkodók mátrixát rafinált összeesküvésnek megélve,figyelem felhívásként megállapításom az,hogy a kettéválasztás megtörtén. Biológiailag rögzül -néhány ezer éve. Tehát két ,a gondolkodási rendszerét alapelvéve fajtaisága létezik az emberi fajon belül. Vigyázat ! Nem külsejéről,vallási,politikai,etnikai hovatartozásáról ismered fel,hanem gondolkodásáról.
Együtt él a földtekén az aszi és szi. emberfaj. Összekeveredve és magára hagyva. Szettválasztásuk,elkülönítésük lehetetlen. Teremtönk, irtózva kerüli létünk bonyolult elfajulását

A történelmi idők irataiból átsüt ennek felismerése anélkül,hogy mindazt a mai értelmezéseinkkel megfelelően feldolgozhattuk,fejleszthettük volna. A jó és rossz,vagy szelíd és gonosz ember meghatározás nem eléggé világos és pontos. Mert nem magyarázza meg és nem adja meg annak oksági rendszerét.
A Marxista terminológia,vagy annak lidérc fénye a Freudizmus az emberi jóság/helyesség/megfelelőség/erkölcsösség és ellentettjeit,félve a faji következményektől nevelési és oktatási alapokon nyugvó társadalmi osztály,vagy vallási hovatartozás képtelenségeiből szitálta elénk annak idétlen modelljeit. Könyvtárnyi szöveg gyűjteményben tárgyalva az ellenségképek hordozóit, azok örökös megsemmisítését,kulturális vívmányainak eltiprását,rombolását. A dolgosság,és szorgalom,értelmesség és törekvés elemi szempontjait démonizálva,nem ad mást csak a modernitás körkörösségét A korszerű,neki a jelenidejűség öröme. Szülőt,testvért,honfitársat uszítva egymásnak, Vallás és politikai harcokba, háborúkba kényszerítve,az

önpusztításra,öngyilkosságra,önsorsrontásra alkalmas szi.

gondolkodókat. (Az állatok nem háborúznak,nem lesznek öngyilkosok,”mértéktartóan” agresszívek és nem bosszúállóak – ez, az aszi. ember intelligenciájával lehetséges csak.)
A háborút és viszályt az aszi. szítja és indítja. Hadseregében,a fronton és az öldöklésben ott vagyunk néhány szerencsétlen kisemmizettel, agyútöltelékkel egyetemben. A történelem bizarr és kifordított helyzetekben újra ismétli önmagát.
Így vezetnek a félagyúak bennünket az egy fogalmú képzetek világába,anélkül hogy engedményeket kaphatnánk azok minimum két dimenzióba való kiterjesztését és azok alapos vizsgálatát.
Minden területen felbukkant és feltűnnek ezek az egyre bontott sematikus kényszer képzetek.
Miért választunk, ha csak egy párt van ? Miért követünk annyiféle vallást,amikor egy Isten van ? Miért lenne értelmes az atom,ha olyan ostoba és primitív mint az aszi. maga ?
Tegyük fel (gondolat kísérlet),a pénz egyik pillanatról a másikra eltűnik és az állatias emberiségnek folytatni kell életét tovább.
Mi történik a rákövetkező napon ?
 Az aszi. visszavonul és a szi. bele kezd az obszidián pattintgatásába.
Vár türelmesen, hamarosan eljön az ö ideje is. A boldog aranykornak vége lesz és a szi. gondolataiból megalkotja mitomániáit.

 Molnár Ferenc