2014-09-28

Szálem alejkum




    Öreg fejem őszbe csavarodott már. A hetven felé ballagok. Megritkult a hajam. Nem igazán örül az ember neki,de minden nap egy kardcsapás az Idő fáradhatatlan karjától. Na de, ott van az Internet,tele jó tanáccsal. Pl. Hogyan késleltethetjük az öregség külső jeleit. Gondoltam kipróbálom.

A tanács a következő. Egy centiliter ricinus olaj és egy centiliter napraforgó olaj keverékét kenjük (dörzsöljük) be a fejbőrünkbe. Rakjunk rá egy nejlon zacskót és lehetőleg egy sapkát ami melegen tartja a fejünket. Három teljes óra után mossuk le és minden hónapban ismételjük meg ezt az eljárást. Már többször megtettem és határozottan állíthatom nem minden eredmény nélkül.




Valahogy így néz ki az ember a kezelés alatt. Végzi a dolgát, három óra hosszú idő. Igyekszik nem mutatkozni az utcán vagy a kertben mert nem akar riadalmat okozni. Most is így történt. Csináltam is képet magamról. Manapság olyan könnyű egy fénykép előállítása. Ahogyan régebben a nők ha daueroltak otthon,igazán furcsán néztek ki. Tele dudorral a csavarók miatt a fejükön meg egy nejlon zacskó. Úgy főztek,mostak,vasaltak. Többnyire a család szeme láttára. Most egyedül voltam otthon.

Amikor csöngetnek az ajtón. Hirtelen arra gondoltam eltitkolom,hogy itthon vagyok. Hogyan magyarázzam meg akárkinek mi ez a marhaság a fejemen ?

Megyek ajtót nyitni és egy fiatal pár áll előttem egy arab külsejük fiatal ember és egy korban hasonló fiatal nő hidzsában. Nyilván a fejkendő miatt soroltam be rögtön arabnak,vagy törőknek,esetleg iráninak éket , mindegy. Köszönnek, én is. Majd köszönnek újra,mert a fiú „kapcsolni” látszott. Szálem alejkum ! Egy pillanatra megtorpantak a gondolatok a fejemben. De ,mivel az „ Egri csillagok” irodalmi mesterműn nevelkedtem rávágtam,hogy Alejkum szálem !
Valamilyen Mohamedet kerestek a címünkön. Elmondtam,hogy nincs még a környéken sem hasonló nevű ember,majd elköszöntünk újra az egymásra találás boldog mosolyával . Szálem,,,szálem.

Ennyi.
Kérem. Én mindig büszke voltam nemes szkíta arcvonásaimra. Nos, elég egy szakáll és egy sí sapka és az ember egy másik népcsoporthoz kezd passzolni.
Vannak erős külső jegyek,viselet ,szőrzet,arcvonások, na meg a nyelv ami összeköt és elválaszt, megkülönböztet,meg bélyegezz bennünket a külvilág szemében. Mi magunk is rájátszunk erre. Követjük a környezetet amiben élünk, Ideálokat és bálványokat,hősöket és példaképeket utánozunk. A bennünk élő önkép és annak a tükörben megjelenő változata nem azonos. Ahogy öregszünk egyre kevesebb jelentőséget látunk a részletekben és egyre többet az összefüggésekben. Amikor fiatalok voltunk a megfigyeléseink darabokra lebontott mozaikokból épült fel újra és újra anélkül,hogy tudtuk volna mi mivel hozható egységbe és jelentőségbe.

Mindenki a maga fajtájában boldog,hasonló a hasonlót keresi. Ugyan a világ ezt nem tolerálja és ránk erőltet egy olyan élethelyzetet amiben a keveredés és a másság megválthatatlanul fölénybe került. Ez lehet az oka,hogy a törzsi háborúk kora soha nem szűnt meg. Én vagyok aki vagyok és te vagy aki vagy. Ha megvalósul a láthatatlan affinitás két ember egymáshoz vonzódik,ha nem elkerüli egymást. Majmok,kutyák,csirkék ösztöne ez. Úgy lepi be és szövi át mindennapjainkat mint a folyondár. Old és köt a születéstől a halálig.

Egy pillanatig arab/török/iráni voltam.

....
Európa meghülyült...
Nem. Egy nagyon aljas ravasz játék részese a kisember szntjén...hamarossan nagyon sok és gyakori szálem alejkum lessz körülöttünk...

Hova lettek a büszke,bátor, országbiró szkyták ?





Molnár Ferenc