2012-05-29

Tátos

Farkas foggal születtem.
Szilvia, a kislányom
szintén egy extra foggal született.De a történet nem itt kezdődik. Apám, Molnár László hetedik gyereke volt Molnár Lajos és Sőrés Eszter nagyszüleimnek. 
Egy könyvet irt életében a " Sárréti mesék" címmel,ami lényegében emlékezetből leirt,anekdota és elbeszélt történet gyűjtemény. Rendkívüli néprajzi értékkel bír.Szerény 250 példányszámú kiadását a Zagyva Imre bátyámnak és Szőke Ilona Sárrétudvari lakosnak köszönhetem. Akik lelkes és önzetlen munkával a posztumusz kiadást kiszenvedték, a kéziratban még fellelhető "táltos" apukám jegyzeteiből.
Íme,olvassuk el mit ír Obusánszki Borbála a Hetedik gyerek -röl...

 

A hetedik gyerek

Az ősi Boldogasszony kultuszhoz kapcsolódó hetes szám jelentőségét megőriztük népmeséinkben és ősi hiedelmeinkben. Nem véletlen, hogy a hetedik gyermekhez különös hiedelmek kötődtek.
A hetedikKülönös előjelek
A néphit szerint, ha egy családban sok gyermek született, akkor a hetedik gyermek táltossá vált, ezért nagy figyelemmel kísérték születését és a testén található jeleket. Abból próbáltak következtetni az eljövendő feladataira. Ha például foggal született, akkor a palócok szerint barboncás (vagyis garabonciás) válik belőle. A sárrétiek szerint az a táltosság egyik ismertetőjele, ugyanúgy, mint a fölös csonttal való születés.
Szerencsés sors
Az ősi magyar táltoshit szerint a családban a hetedik gyermek természetfeletti erővel rendelkezik, ezért nemcsak szerencsét jósoltak neki egész életére, hanem hét éves kor után megkaphatta az égiektől a jövőbe látás képességét. Nemcsak a hetedik gyermek, hanem egy különleges születésű gyermek első hét éve is mérföldkőnek számított őseink számára. A mongoloknál a táltos tulajdonságok akkor, éppen hét éves korban mutatkoztak meg először. Régen nem volt szokatlan, ha egy gyermek hét éves koráig szopott, mint a mesebeli Fehérlófia.
A kincskereső gyermek
A hetedik gyermekhez leginkább a kincskereső képességet társították. Általánosan elterjedt hiedelem volt, hogy meglátja a földbe rejtett kincset. Az alföldi hagyomány szerint erre háromszor adódik alkalom, hét, tizenegy és huszonegy éves korában. A kincskeresésben fontos szerepet kapott a tükör, mely közvetít a föli és az alvilág között.
Székelyföldön, Udvarhely környékén úgy vélték, hogy a gyermek csak akkor talál kincset, ha jó magaviseletű és nem káromkodik. Máshol nem volt elég az, hogy hetedik gyermek legyen, hanem még azt is kikötötték, hogy virágvasárnap szülessen. Máshol pedig azt mondták, hogy csak a burokban született gyermek képes megtalálni a földbe rejtett kincset, de csak akkor, ha nem bűnös. Állítólag a kincskeresést sem lehetett bármikor végezni, hanem valamelyik jeles nap volt a legalkalmasabb erre, ilyen a legősibb táltos időket idéző Szent György, vagy Szent Iván-nap éjszakája, hun utódnépek legnagyobb táltosünnepe.
Gyógyító
Gyógyító gyermek
Az egész Kárpát-medencében elterjedt szokás volt, hogy a hetedik gyermek sikeresen gyógyít. Valóban, a felnőtt gyermek az őseitől örökölt ősi táltos mágikus gyógyászat elemeit használta, hogy kiűzze a betegséget okozó erőket az emberekből. A csömört kinyomkodással mulasztotta el, a derékfájósokat megtaposta és állítólag meg is szűnt nyavalyájuk. Őt hívták, ha valakit megigéztek, olyankor a vízbe szenet dobott és azzal hárította el a gonoszok által okozott bajt. A mongolok is ismernek hasonló praktikát, de ott kővel forralt víz a legjobb gyógymód az ártó erők ellen. A Bakonyban nagyon különleges módon kezelték a szemfájást. A beteg ingnyakába piros cérnával öltöttek, mely az általános hazai felfogás szerint távolt tartja a gonosz erőket. Mindez akkor volt sikeres, ha hetediknek született asszony csinálta a műveletet.
OB

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése