2012-03-04

Multi-identitás vs. Magyar -identitás.

(Devolució 4.)

Mindenki tudja mi a multi,de szinte senki,hogy mi az identitás (I.) ?
Ez azért lehet így, mert a multi-kultúra,multi-milliomos,tu-multus,multi-plikation,multi-szexuális,multi-laterális,multi-nacionális,multi-orgazmus, típusú szóösszetételek - segítenek még annak is aki soha nem tanult latint.
Az identitás,az én kép-ünk kép-zetes objektuma. Lassan cseperedik és növekedik. Gyökeret ereszt,törzset növeszt és ágakat fon .Virágai örömünk,gyümölcse megértésünk önmagunknak,lenne,ha gondolkodásunk eltudna érni azokba a regiszterekbe,ahol az iker szülött énünk megvívja mindennapi küzdelmét egymással.
Van több identitás egyazon emberben ? Már hogy ne lenne,hiszen human multitasking-ok vagyunk.
Normális esetben az ember egyetlen nyelvi,történeti,szokás kultúrában cseperedik fel és az identitás, - önkép,önmeghatározás, fokozatosan keretbe foglal valamilyen viszonyítási hálót,amelyet megőrzünk és toldozunk-foldozunk majd az élet viharában. Így lehet,hogy mindenkinek van egy családi,törzsi,nemzeti,képzete,amelyet szentesit a közvetlen környezet és a hozzá kapcsolódó szerves életvitel. Ám az élet sokkal bonyolultabb lett,mintsem egy haza,egy hit,egy elkötelezettség,egy nyelv...stb megmaradhatott volna mint viszonyítási alap. Emberünk,világpolgár,európai,kommunista,hazafi,értelmiségi,vallási...kitudja mi még – akar lenni anélkül,hogy tudná mit is takar majd identitásának fogalmi együttállása.
A multi-zmus,vagy sokféleségi,sokasági,állapotok elérték az ego pusztában álló egyenes szálú,égre törő fáját. Az egyénekből kiinduló indulatok, csoport szövetségekben alkotnak „testet” -mondja a korpuszkularizmus.
Lássuk mivé lesz ez a test, ha az identitást megsokszorozzuk ?
Az egynél több elkötelezettség, a sejt legvégső „találmánya” - elinditója lesz a többsejtű korpuszkulák kialakítására. A szervek és test biológiai objektumokat formál ki sejthalmazokból. Az előny/haszon vakum,mint kozmológiai determinancia fizikai-kémiai csapdává válik. Szomjas az oxigénre,éhes a táplálékra,gyilkos a konkurenciára. A biológiai testépítéstől az ember szociológiai szövetségi rendszereikig tartó úton, a minőség és mennyiség egymást felszámoló ellen párban megfordíthatatlan fizikai akadályként teszi az embert alacsonyrendű óriás baktériummá. Megakadályozva annak elemelkedését, ettől az átkozott „előny szomjúságtól”. A testnek nincs többé beleszólása a minőségbe. A parazitizmus és álságosság,az érdek/haszon mutatók vezérlése és felügyelete alatt terebélyesedik ki.
Ezeknek cimborája a multi -izmus (lásd fenn.) és ősellensége az erős alapú identitás. (lásd lenn.) Énünk el nem választható a sejtek önkényétől.
A „légy hű önmagadhoz” - bonyolult értelmű erkölcsi intés. Sommája,az lehetne,hogy elveidben légy erős – még ha nehéz is.
Az önmagunk képbe állítása és jellemzőink (jellemünk) megfogalmazása,a „tól-ig” -ok bekalibrálása,elkötelezettségünk,hűségünk,odaadásunk,nem szabadon lebegő pára. Melynek kicsapódó,ide-odatapadó és irányíthatatlan útja van. Az identitásunk alapképlete,a gondolkodás minőségére kell,hogy alapuljon. A világ megértés minél bizonytalanabb, annál jobban osztódik az identitás ága-boga. Folyondárrá válva bevon,egyé válik olyan eszmék,érzelmekkel túlfűtött ábrándokkal, amelyeknek valójában rejtett terminátorok/koordinátorok a gazdái. A baktérium ember léte a külső-belső küzdelem és törekvés az egyenes úton való haladásra,az értékek feltárása mellett,önmagunk elismerése/felismerése a környezet arctalan áradatában. A külvilág az eredő rossz -számunkra - galaktikus csoport nyomásként nehezedik ránk és az identitás a sejtosztódás ütemében készül belső világunkat osztályokra,fajokra,törzsekre, „én”-telen hitványsággá osztani. Növekedésében ronggyá foszlatni,kristály porrá őrölni,egymáshoz való ragaszkodásunk szétoldani.
Az erős,tudatos,megértett identitás szerkezet,társadalmi értéke magas. Istenné alakulásunk eleme. Az együvé tartozás,összefogás,a megsokszorozódó erő, az ősi jelkép az „összefogott nyílvesszők eltörhetetlen erő” szimbóluma,ezért oly gyűlöletes a multi identitású ősbaktériumok előtt.
A multi identitás következményeiben előny/haszon és túlélési stratégiák rejteznek.(Paradoxon.)
Minden ügynök,kém,áruló,anya/apa/testvér gyilkos,köpönyegforgató,dezertőr,alja ember/nép, „multi -identitás beteg”.
Ez a súlyos, személyiséget tönkre tevő szellemei elkorcsosulás,részben a nevelés/oktatás részben az értelem intelligencia hányadosának növekedéséből,eluralkodó „túl-ravaszság”,túlhajszolt haszon/érdek élelmesség,gyengébb erősebb befolyása alapján alakul/t ki.
A biológiai objektum testében a sejtek munkamegosztása,egyidejűkben mutatnak szívós dolgozókat, - szív izom,önfeláldozó (erős identitású) harcosokat, - fehér vérsejtek,valamint beköltözött,megszálló,idegeneket,baktériumok/vírusok formájában. A szív izom sejteket nem lehet akaratukban eltéríteni,hogy más munkát végezzenek,de pl. a faló sejtek fogékonyak a „test” pusztító „örült eszmék” iránt és rákos burjánzásukkal mindet elpusztító kóros „identitás torzult” gyilkosokká válhatnak.
Az emberi közösségeknek letisztult változatai az őskortól napjainkig az elszigetelődött és saját belső fejlesztésű identitás tudatnak engedelmeskedő „tökéletesség” a jutalma. A multi identitás evvel nem tudván mit kezdeni,vagy elpusztítja fizikailag,vagy ellehetetleníti szellemi/anyagi/fizikai forrásaitól. A harmadik út a parazitizmus,vagy liberális megfogalmazásban a szimbiózis,ami a „light
parazitizmus” esete.
Az emberek többségének nincs kimutatható identitása. Annak előhívása és megjelenése a környezet hatásai alapján keletkező választás,állásfoglalás és vélemény alkotás adja jeleit és annak felismerhető voltát. A mindennapi cselekvések,a munka,biológiai működés,szórakozás,vagy pihenés,stb. egyfajta identitás mentességben zajlik. Tehát az I.-ról nem lehet úgy beszélni,mintha az az énünk elválaszthatatlan és folyamatosan ható meghatározója lenne. Ezért tűnik számomra az identitás kóros hiánya,vagy többlete (multi) egyben mentális és a közösségre vonatkozó zavaró hatásnak,elfajulásnak,közeg bomlasztó veszélynek,szervezeti katasztrófának. A „normális identitás” a kiművelt ember válasza a kérdező idegennel szemben amikor neki szegezi a kérdést : - Ki is vagy Te valójában ?
A társadalom,nehezen szervezhető,meghatározható,irány elvek alapján. Mialatt, valamilyen alapvető erőrendszerek mentén mégis, önszerveződik és újraépül a hagyományok és a „józan ész” rövidke hatásidejei mellett. A normálisnak mondható emberi közösségekben egyrészt elhárító,védekező,javító,hatások,másrészről építő,fejlesztő,átalakító mechanizmusok uralkodnak. Ezek hordozói a közösség „elit” alakulatainak vezetői. Archaikusan, a nemesek. A nemzet,nemzetes urai és parancsolói. Többségében magas képesítésű/képzettségű embertársunk (- kellene hogy legyen). Melyeknek világfelfogása egyszerre lebeg a „megbízói” szférákban,valamint az önérdekek labirintusában. A környezet elvárása beteljesithetetlenül bonyolult. A multi identitás átjáróházzá változtatja és a felelősség mentesség, közömbösség,önmegvetés, állapotába sodorja a nemzet államot,HA a „modern elit” önmeghatározása egyrészt gyökértelen,a folytonosság hagyomány hiányában keletkezik/zett. A tömegek oldaláról keletkező elvárásokra adott a válaszok, olyan kód nyelven hangzanak majd el,amelyeknek frázisai,mint a pavlovi kutyában az ígéretek mentén a feltételes reflexekkel előhívott jövőkép örömében teljesedik csak ki. A ma nyomorában, az ígéret jövőidei élményét tartva elénk,vegetálunk.(Lásd, szocializmus építése) Mindez a multi identitás győzelmes karneválja közepette. A város az identitást eltünteti és emberünk egy falanszterlét tápláléka, a tisztán alattvaló a lét minden elkötelezettségével és kiszolgáltatottságával. A városi identitás kiüresedés és gyökértelenség,mint a földről elemelkedő ember,teszi fel magának a kérdést : -Mit is keresek én itten ?
A magyar jelenidő,érdekes többoldalú átalakulásában egy fájdalmas vonulatú de,- a történelmi távlatokat reálisan szemlélve - soha nem tapasztalt identitás alapokat teremthet szereplőinek.
Ennek része a magyar etnikai többség és a két szélsőségeiben kártevő, fő kisebbség valamint az újonnan érkező nagyszámú betelepülő egymásra hatásaiból fog kinevelődni.
A magyar identitás alapja a magyar mitológiai keret,őstörténet,nyelv és tárgyi,zenei, mozgásművészeti egységek (tánc,ceremóniák,ünnepek megülése,torok,esküvők,stb. írásbeliség,szokás rendek,öltözködés,hadviselés,állattartás,gazdálkodás. Hitvilága és világszemlélete,a beszélt nyelv irodalmi és filozófiai alaprétegeiből felépülő sajátos magyar világátélése,morál tükre,jog és munka szeretete és az alkotás megbecsülése. A nevelés,családi és közösségi keretei,csak rá vonatkozó jellegzetességeivel. A részletekben ezer szállal összefonódó sajátosan „magyar,magyari” virtus, úri,nemesi,szerető jóság,befogadás és elismerése a másságnak,együttműködés és tisztelet a gyermek,asszony,ember,öregség,minden stációjának/ban. A magyar identitás, szkíta- izmus,etruszk-izmus,mezopotan -izmus. Atilla hun-izmusa és történelmi idoljaink,irodalmi arisztokráciánk panteonjában,karizmatikus vezetők glorifikált nagysága,tudós nagyjaink ezerágú tudás központú elemi egységeiből, a magyar falu forrásvidékeiből kiáramló érték,valamint a magyarság civilizációs olvasztó tégelyében nemes ötvözetekké váló kóborló, hazátlan, üldözött, menekülő és itt ragadó behódoltak és hódítók utódai,mind-mind a magyar identitás világának virágai.
Egyetlen és oszthatatlan. Szimmetrikus gondolkodásunkkal azt mondhatnánk, létünk emberi identitása,annak közösségi mozgalmának hologramja. Csak az erősek,érettek látják, élik meg. A multi - identitásúak,mint a világtalanok,a színekre,süketek a dallamokra és gyűlölködök az együvé tartozásra megnyomorodva és hitetlenkedve tagadják és szenvedik hiányát. Minden ember egy új emberfajta eredő egysége (Km.),hogy ezt az identitásunk mégis valamilyen öntőformában átalakítja azt az önfigyelésünk és önazonosulásunk kényszerítő akarata kell segítse,megmásíthassa azt.
Az ezer arcú emberiség az elkorcsosulás,elfajulás, mozgalmakban fellobbanó terrorjai árnyékában a kiscsoportok „józan világlátásával” családokban,közösségekben elszigetelődve őrzik tovább az identitás iránytűjét. Olykor több ezer éves magányba rejtve,mint a hovatartozás álló hulláma kristályba zárva várja a feltámadását .Mert a magyar identitás,mint széthordott kincs,értéke egyazon minden népben,nemzetben más más elnevezéssel.


Molnár Ferenc

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése