A tudomány elrablása

(Előadói vázlat)

A tudományról általánosan és egyedi elemi részleteiben beszélek. Megállapításaim fontos folyamatra irányulnak,amely nevezetesen: a tudomány kialakulása és eltorzulása,annak meghamisítása és a hatalom/befolyás szolgálatába állítása a felismerhető alapvető indulat.

A tudomány kialakulása

Furcsa ezt így meghatározni,hiszen sem időpont sem hely nem meghatározható. Így helyesebb a tudomány észleléséről beszélni. Az értelem felnyílik a tudatban és különbséget tesz a valóság,képzelet között. A lehetséges és a lehetetlen. A valós és valótlanság jellegzetességeiről.

Az emberi lét a sejtcsoportok kiépülésének folyománya és a sejt specifikumok képességeinek eredője értelmünk,okosságunk kialakulása. Ez nem fejlődés hanem potenciál amelynek megléte mennyiségi,minőségi és geometria elemekre mutatnak vissza. Az emberi kód nyelvek a gondolkodás kód rendszerét rekombinálják kifejező eszközeink felé és az így lejegyzésre, előadásra kerülő modulok alkotják/hordozzák az ismeret átadás,csere, műveleteihez szükséges egységeket.

A gondolkodás eleme a gondolat amelynek formálható megjelenései léteznek és kiterjedése függetlennek látszik az időtől. Magyarul a gondolat hátterében az időtlenség és a kiterjedés hiánya egyfajta értelmi csillagszületés .Következményei az érzékszervi visszacsatolások eredőivel való ismeret kezelés. Az észlelés és a gondolat így alkot spirálpárokat amelyekben az igazolás lehet tapasztalati vagy képzetes. A későbbi használatok azután ezeket rögzülésekbe tartva kombinatív műveletté alakítva át gondolkodási folyamatok és következtetések részeivé válnak.

A megfigyelt gondolati mezők korlátlanul kiterjedő fogalmi halmazokká válhatnak. A tapasztalás és megfigyelés,következtetés és képzelet úgy halad előre ahogyan az alaprendszer sémái és szabályrendszer ezt megengedi. A helyes fogalmi kódexek ezért alapvetően fontosak a tudomány észlelési folyamatokban.

• A gondolat tér/idő mentes
• A fogalmi kódexek minősége
• A tudomány értelmi észlelés alapján keletkezik

A gondolkodás kiterjedése

Az elménkben kialakuló gondolat,mint gondolkodási elem az agysejtek specifikus működésének eredménye. Elképzeléseink nyomán (korpuszkularizmus) a gondolat pályákon,mezőkön,terekben,mozgó indulatok amikor is az agy ingerlései egy belső figyelmi központ felé haladnak,abban összpontosulnak. Az így előálló gondolat elemek kódolása és átalakítása az egész test együttműködése alapján kész valamilyen műveletek bevezetésére és egy,a sejt halmazok feletti fizikai/gondolati működtetésre.
A gondolkodás nem inger. Az agysejtek ingerületi kódnyelven nem alkothatnának összetett gondolati egységeket. A gondolat egy geometria képződmény amelynek kiterjedése és felületi elemi kötésekre,kapcsolatokra alkalmas elemekkel rendelkezik. Az így kialakuló gondolat érzetek csökevényesek és a felügyelet hiányában rövid életűek. A viszonylatok és kapcsolatok egymástól jól elkülönülő világa teremti meg a gondolkodás minőségi,mennyiségi és kiépülési határait. Az így értelmezett gondolati szabadság tehát csak egyetlen kiterjedésben lehetséges, a viszonylatok irányába. A kapcsolati rendszerek oksági és összefüggéségi állapotokat alkotnak,melyek a megvalósult gondolati és valóság követő térbe közvetítheti át az értelmet. Ez azt jelenti,hogy a bekövetkezési gondolkodás (B.k.= viszonylatok)és a megvalósulási gondolkodás M.g.=kapcsolatok)aránya képes kifejezni az elme gondolkodási minőségét. (De ez csak egyetlen vetülete annak). A viszonylatok (lehetséges )világa egymásba alakulhatóan érintkezik az oksági (kapcsolati) kezdeményekkel. A felfogás,megértés és elfogadás,fokozatosan a használat és átalakítás folyamataiba megy át és az így kialakuló gondolkodási műveletek alkotják a tudat tudományra eszmélésének kezdeteit és kiépülését.

• A gondolat, egy geometria képződmény. Rögzült biokémiai ábra.
• A viszonylatok és kapcsolatok a tudattól független fizikai világ jellemző elkülönülése. A viszonylat megjelenése,a tudatban megjelenő viszonylati állapot egyfajta bekövetkezési képesség a lehetséges,elképzelhető,felvethető gondolati szabadság eszköze az „élőlények” (összetett rendszerek) védelmi/túlélési állapotának segítője/fenntartója. A kapcsolati viszonyok, feltételekhez szabályokhoz kötött rendezési lehetőség. A fizikai világ alapprincípiuma.

Eltérő szereplők a tudomány használatában
A szimmetrikus és aszimmetrikus gondolkodás ismérvei

A korpuszkularizmus felismerése, a tudat ismeret kezelésére a szimmetrikus és aszimmetrikus gondolkodási műveletvégzések. Az élőlény központi idegrendszere a szimmetria alapján alakul ki és a csúcs szervében létrejövő állományok alá vannak rendelve az őszműködés (lét) alapfeltételeinek.

Az így kialakult állapotok nem adnak lehetőséget a gondolkodás tér/időtlen állagának fenntartására,mert a cselekvés és gondolati bekövetkezésekre kényszerítően és irányítóan hatnak a környezet/háttér körülményeire és állapotai. A szimmetrikus gondolkodás időtlenül vizsgálja és felügyeli az ismeret halmazokat. Keresve az oksági kapcsolatokat és összefüggéseket. Az ismeretek elvetett elemit sem tünteti el,tárolja és újra értelmezi.Az ember közösségi együtt működése egy hirtelen és rövid idő alatt lejátszódó történelmi periódusban -korlátozottan- átvált a szimmetrikus gondolkodás irányába és erőfeszítéseket tesz az egyéni tudomány intézményes átalakítására,fenntartására. Ez iskolákat és tudományos műhelyeket igényel. Nem tisztázott ennek eredete. Az viszont megállapítható,hogy a tudomány féken tartása álcázása,átfogalmazása és meghamisítása ebben az időpontban elindult és tart napjainkig. Tehát a tudomány elrablása intézményessége alapján lehetséges,miután a szervezés és szükség olyan formákat alakított ki amelyeknek tulajdonosai erősen aszimmetrikus gondolkodók és azok napjainkban is. Az élőlény állatias viselkedése a tudomány kezelés teljes állományára rátelepül és súlyos teherként,szűrőként (periodikusan) akadálya az ember értelmi lehetőségeinek kibontakozásában. Az elbutítás elkorcsosítás,értelmi hígítás és felfogási kivattázás hathatós eszközévé vált a tudomány el rablóinak kezében. Mindez lehetséges a közösségi viszonyok alapállapotainak időtlen,változatlanságának.
A tudomány így átalakul egy konspiratív szervezetté,amelynek tulajdonává válik az ismeret.

• A szimmetrikus gondolkodás (szig) időtlenül vizsgálja és felügyeli az ismeret halmazokat. Keresve az oksági kapcsolatokat és összefüggéseket. Az ismeretek elvetett elemit sem tünteti el,tárolja és újra értelmezi. Ezt nevezzük okosságnak
• Az aszimmetrikus gondolkodás (aszig.) időfüggő válogatás és vizsgálat az ismeret halmazokban. Keresve a viszonylatokat,képzetes összefüggéseket. A ki nem választott ismereteket elmellőzi,eltünteti,meghamisítva validál-ja. Újraértelmezéseiben konspiratív és erőszakos. Ezt nevezzük intelligenciának az az ravaszkodó okosságnak.

A tudomány elrablása ,tény.

Az emberi kultúrák fokozatosan elmerülnek az adott tudomány kezelés útvesztöiben és a működést lehetetlenné tévő aszig. elemek működésének,konspiratív össze fonodásának mocsarában. Az új ,de nem a múlt hibáitól megtisztuló körkörösség azt mutatja,hogy az aszig.-ók alapvetően erősebbek és meghatározóbbak a tudomány birtoklásában. A tudományt fokozatosan baktériumok,penészek, férgek,élősködök, és intelligens koordinátorok tartják felügyelet alatt . Minden áltudományos, viszonylat bonyolító,elképzelés,teória és hamisítás szívesen látott közlésre,előadásra. Az irodalmiasitott ismeret kezelés alapvető követelmény a lineáris emberi kód nyelv beszűkített állapotában,korlátolt lehetőségű etnikailag elkorcsosult ”nemzeti” kódnyelvek világ nyelvé erőltetésével tovább csökkenteni a megértés színvonalát.
Feltételezhetően a tudomány elrablása az ok amiért az emberiség nem rendelkezik elfogadható ismeretekkel a múltról. Így egy önmagába záródó gondolati világ foglyaivá válunk. Legyőzhetetlen akadályok és káosz közepette önmagunk áltatása mellett vesztjük el lehetőségeinket egy szig. -ók által fennálló tudomány helyett. Olyan világot hazudnak körénk amiben a bizonytalanság és a tehetetlenség eluralkodik mindennapjainkon.
A rablók célja nem egy központilag irányított,vezéreszme következménye,hanem a biológiai objektum értelmi viszonyainak állatias színvonala. Az aszig-ók rendkívüli előnye a gondolkodás viszonylatokba terelése. Lásd:művészetek, fikciók, teóriák,vallás/politika, hazugság kultúra fenntartása,az oktatás szétfosztása.

Minden elveszik és elpusztul és ami újként feltámad alapjaiban ugyan az a tudomány rombolás amelyben élünk. Nem létezik eszköz az aszig-ok kordában tartására,mert a szórakozás ,szórakoztatás,túlhajszolt testi örömök tulajdonosai és „fejlesztői” is.

Durván körvonalazódik,hogy egy Neander-völgyi és egy Crô-magnoni áll szemben egymással,figyelj és gondolkodj fel fogod ismerni őket.

Az hamis ismeretek „háttér sugárzása” közepette van egy csendes tér/időtlen hangzás amely egy felgombolyítható értelmezést fog nyújtani,annak akit érdekel.

Molnár Ferenc